Egy mozaikcsalád öröklése

Egy férfinak az első házasságából két gyermeke született, majd elvált, és második házasságában újabb egy gyermeke született.
Az első feleséggel a vagyont megosztották,  második feleséggel közösen vettek egy lakást, amelyben életvitelszerűen laktak, miközben az első két gyermek már külön él. Az apa végrendeletet nem készített. 

Elemzés

1 Közös és külön vagyon kérdése, hagyatékhoz tartozó elemek vizsgálata

  • A közösen vásárolt lakás esetében a férj és a második feleség azonos mértékű vagyoni hozzájárulásból vásároltak ingatlant. (fele-fele arányú tulajdonosok, mert mást nem bizonyítanak).​
  • Az elhunyt 1/2 tulajdoni hányada képezi a hagyaték részét, ezen osztoznak a gyerekek és a házastárs a törvény szabályai szerint.​
  • Korábbi támogatások, ajándékok

Az első házasságból származó egyik gyermeket korábban jelentősebb vagyoni juttatásban részesítette az elhunyt (pl. lakásvásárlás támogatása), felmerül ennek beszámítása a hagyatékba (osztályrabocsátás), hogy a tényleges egyenlőség megközelíthető legyen.​

2.  Törvényes öröklési rend mozaikcsaládban

  • Végrendelet hiányában főszabály szerint a leszármazók (valamennyi gyermek, függetlenül attól, melyik házasságból származnak) és a túlélő házastárs együtt örökölnek.​
  • A gyermekek közösen, egyenlő arányban örökölnek; a házastárs a házastársi közös vagyonból megtartja a saját 1/2 tulajdoni hányadát, és az elhunyt után fennmaradó 1/2 tulajdoni hányadból a leszármazókkal azonos – úgynevezett gyermekrésznek megfelelő – külön örökrész illeti meg. A közösen lakott otthonon és annak berendezési tárgyain a hatályos szabályozás szerint haszonélvezeti vagy használati jog illeti meg.

3. Érzelmi dimenzió:

  • Az első házasságból származó gyerekek sokszor úgy élik meg, hogy a „második család” kapott többet; a második feleség pedig attól tarthat, hogy elveszíti a mindennapi otthonát, miközben a korábbi házasság vagyonmegosztása megtörtént. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy felosztani a hagyatékot, hogy egyik fél se érezze teljesen háttérbe szorítva magát és korrekt módon együttműködjenek a hagyatéki eljárás során.

Stratégia

Stratégiai főirány: a peren kívüli megoldás, az osztályos egyezségre törekvés

  • A cél, hogy a közjegyző előtt osztályos egyezséget kössenek az örökösök, amelyben maguk döntik el, ki mit kap, a törvényi arányok tiszteletben tartásával, de rugalmasan.​

Konkrét együttműködést igénylő lépések:

  1. A vagyoni jogok és arányok átláthatóvá tétele

Ügyvéd közreműködésével kiszámítani:

  • mekkora lenne az egyes gyerekek törvényes örökrésze,
  • mekkora az özvegy örökrésze, milyen haszonélvezeti / használati jog jár a közös lakáson.​
  • Ha volt nagyobb értékű ajándék, megvizsgálni az osztályrabocsátás kérdését (beszámítás). Tartalmazott-e az ajándékozási szerződés beszámításra vonatkozó rendelkezést.​ 
  1. Érdekek feltérképezése
  • Túlélő házastárs: elsődleges szempont az otthon megtartása, lakhatási biztonság, mivel a korábbi házasság felbontásakor a korábbi házastársa lakhatásáról már gondoskodtak.
  • Első házasságból származó gyerekek: igazságos rész a hagyatékból, lehetőleg készpénzben vagy más, könnyen felhasználható formában.
  • Második házasság gyermeke: hosszabb távon a lakáshoz való erősebb kötődés.
  1. Egyezségi javaslatok kidolgozása

Lehetséges megoldások:

  • A túlélő házastárs és a második házasság gyermeke együttesen megtartják a lakást (haszonélvezeti jog + tulajdoni hányad), az első házasságból származó gyerekek pénzbeli kompenzációt kapnak – akár részletekben, határidőkhöz kötve.
  • A lakás értékesítésre kerül, az ellenértéket a törvényi arányok és az egyezség szerint felosztják, a túlélő házastárs és a második házasság gyermeke pedig kisebb, de fenntarthatóbb ingatlant vásárol.
  • Kombinált megoldás: a túlélő házastárs élethosszig tartó használati joga biztosított, a tulajdoni hányadok alapján a gyerekek pedig később, az özvegy halála után realizálhatják a részüket.
  1. Egyezség rögzítése
  • A fenti megoldások közül választott megoldást osztályos egyezség címen írásba foglalják; a közjegyző a hagyatékátadó végzésben ezt rögzíti, majd az ingatlan-nyilvántartásban is átvezetésre kerülnek a felek által megállapított jogok.​

Bekövetkezett eredmény (a felek részéről a kellő belátás eredményeként)

A közjegyző előtt tartott hagyatéki tárgyaláson – ügyvédi közreműködéssel –  olyan osztályos egyezség kötése, amelyben a fenti megoldások valamelyike szerepel. 

A felek így elkerülhetik a hosszadalmas, bizonytalan kimenetelű igen költséges pereskedést és a felek élethelyzetének a felek általi megállapodásán alapuló átlátható, írásban rögzített megállapodás készül, továbbá a gyermekek egymáshoz való viszonya is fenntartható marad.

Vélemény, hozzászólás?