Egy mozaikcsalád öröklése

Egy férfinak az első házasságából két gyermeke született, majd elvált, és második házasságában újabb egy gyermeke született.
Az első feleséggel a vagyont megosztották,  második feleséggel közösen vettek egy lakást, amelyben életvitelszerűen laktak, miközben az első két gyermek már külön él. Az apa végrendeletet nem készített. 

Elemzés

Közös és külön vagyon kérdése, hagyatékhoz tartozó elemek vizsgálata

  • A közösen vásárolt lakás esetében a férj és a második feleség azonos mértékű vagyoni hozzájárulásból vásároltak ingatlant. (fele-fele arányú tulajdonosok, mert mást nem bizonyítanak).​
  • Az elhunyt 1/2 tulajdoni hányada képezi a hagyaték részét, ezen osztoznak a gyerekek és a házastárs a törvény szabályai szerint.​
  • Korábbi támogatások, ajándékok

Az első házasságból származó egyik gyermeket korábban jelentősebb vagyoni juttatásban részesítette az elhunyt (pl. lakásvásárlás támogatása), felmerül ennek beszámítása a hagyatékba (osztályrabocsátás), hogy a tényleges egyenlőség megközelíthető legyen.​

2.  Törvényes öröklési rend mozaikcsaládban

  • Végrendelet hiányában főszabály szerint a leszármazók (valamennyi gyermek, függetlenül attól, melyik házasságból származnak) és a túlélő házastárs együtt örökölnek.​
  • A gyermekek közösen, egyenlő arányban örökölnek; a házastárs a házastársi közös vagyonból megtartja a saját 1/2 tulajdoni hányadát, és az elhunyt után fennmaradó 1/2 tulajdoni hányadból a leszármazókkal azonos – úgynevezett gyermekrésznek megfelelő – külön örökrész illeti meg. A közösen lakott otthonon és annak berendezési tárgyain a hatályos szabályozás szerint haszonélvezeti vagy használati jog illeti meg.

3. Érzelmi dimenzió:

  • Az első házasságból származó gyerekek sokszor úgy élik meg, hogy a „második család” kapott többet; a második feleség pedig attól tarthat, hogy elveszíti a mindennapi otthonát, miközben a korábbi házasság vagyonmegosztása megtörtént. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy felosztani a hagyatékot, hogy egyik fél se érezze teljesen háttérbe szorítva magát és korrekt módon együttműködjenek a hagyatéki eljárás során.

Stratégia

Stratégiai főirány: a peren kívüli megoldás, az osztályos egyezségre törekvés

  • A cél, hogy a közjegyző előtt osztályos egyezséget kössenek az örökösök, amelyben maguk döntik el, ki mit kap, a törvényi arányok tiszteletben tartásával, de rugalmasan.​

Konkrét együttműködést igénylő lépések:

  1. A vagyoni jogok és arányok átláthatóvá tétele

Ügyvéd közreműködésével kiszámítani:

  • mekkora lenne az egyes gyerekek törvényes örökrésze,
  • mekkora az özvegy örökrésze, milyen haszonélvezeti / használati jog jár a közös lakáson.​
  • Ha volt nagyobb értékű ajándék, megvizsgálni az osztályrabocsátás kérdését (beszámítás). Tartalmazott-e az ajándékozási szerződés beszámításra vonatkozó rendelkezést.​ 
  1. Érdekek feltérképezése
  • Túlélő házastárs: elsődleges szempont az otthon megtartása, lakhatási biztonság, mivel a korábbi házasság felbontásakor a korábbi házastársa lakhatásáról már gondoskodtak.
  • Első házasságból származó gyerekek: igazságos rész a hagyatékból, lehetőleg készpénzben vagy más, könnyen felhasználható formában.
  • Második házasság gyermeke: hosszabb távon a lakáshoz való erősebb kötődés.
  1. Egyezségi javaslatok kidolgozása

Lehetséges megoldások:

  • A túlélő házastárs és a második házasság gyermeke együttesen megtartják a lakást (haszonélvezeti jog + tulajdoni hányad), az első házasságból származó gyerekek pénzbeli kompenzációt kapnak – akár részletekben, határidőkhöz kötve.
  • A lakás értékesítésre kerül, az ellenértéket a törvényi arányok és az egyezség szerint felosztják, a túlélő házastárs és a második házasság gyermeke pedig kisebb, de fenntarthatóbb ingatlant vásárol.
  • Kombinált megoldás: a túlélő házastárs élethosszig tartó használati joga biztosított, a tulajdoni hányadok alapján a gyerekek pedig később, az özvegy halála után realizálhatják a részüket.
  1. Egyezség rögzítése
  • A fenti megoldások közül választott megoldást osztályos egyezség címen írásba foglalják; a közjegyző a hagyatékátadó végzésben ezt rögzíti, majd az ingatlan-nyilvántartásban is átvezetésre kerülnek a felek által megállapított jogok.​

Bekövetkezett eredmény (a felek részéről a kellő belátás eredményeként)

A közjegyző előtt tartott hagyatéki tárgyaláson – ügyvédi közreműködéssel –  olyan osztályos egyezség kötése, amelyben a fenti megoldások valamelyike szerepel. 

A felek így elkerülhetik a hosszadalmas, bizonytalan kimenetelű igen költséges pereskedést és a felek élethelyzetének a felek általi megállapodásán alapuló átlátható, írásban rögzített megállapodás készül, továbbá a gyermekek egymáshoz való viszonya is fenntartható marad.

Vélemény, hozzászólás?